Erdekhazassag vagy megsem?
4 resz
Már két napja nem tettem ki a lábam a szobámbol Sarah ott volt velem na jó haza is ment de legtöbbször itt volt nálam, ebben a két napban Harryvel beszéltem nagyon sokat telefonon még amikor találkoztunk akkor adta meg a számát. Végül rá vettek hogy elmenjek a Castian család báljára. Mindenki a bálra készült én nem csináltam belőle nagy felhajtást. Sarahval délután a szobámba kerestük a megfelelő ruhát mikor kopogtak az ajtón Daniella a szobalány lépett be egy dobozzal a kezében egy nagy fehér doboz nagy csillogós masnival átkotve.
-Belle kisasszony ezt önnek küldték -adta át a dobozt Daniella
-Ki?-kérdeztem
-Egy úrfi-felelte
A dobozban egy kártya volt és kiderült hogy Harry küldte az ajándékot
-Belle bonsd ki!-szolt rám Sarah
-Rendben- A dobozban egy hosszú tűz piros ruha volt a háta csipőig felvágva elől pedig csipkés volt. A bálra ebben mentem a hajamat ki engedtem kiegészitőnek egy aranyláncot es karkötőt viseltem. Mivel Sarah is meg volt hivva ő is velünk tartott a kocsiban csendben ültünk apámék se szoltak egy szót sem. Mikor kiszáltunk a kocsibol megvártuk mig apámék előre mennek.
-Na ismerjük meg a vőlegényem-mondtam cinikusan Sarahnak. Sarah elöttem ment be én utoljára. Mikor beléptem be mondták a nevem mindenki felém fordult és ahogy végig vonultam mindenki sugdolózni kezdett. Sarahval sétáltunk amikor megakadt a szemem valakin, emlékszem őt láttam a padon ülve könyvet olvasott most is olyan volt a tekintete mint akkor hűvös. Az est jól telt mig be nem jelentették az eljedzést.
-Szeretettel köszöntök mindenkit.Szeretnék bejelenteni egy fontos hirt. A fiam Dave Castian és Belle Rocket egybeklését. Mikor kimondták a nevem azt hittem hogy ott rögtön elájulok, nem tudtam mi rázott meg jobban az hogy a völegényem a hűvös tekintetű fiu vagy az hogy megbélyegezték az esküvőm napját.A szivem a torkomba dobogott amikor odahivtak a vőlegényemhez Davehez, az arcárol semmit sem tudtam leolvasni nem mutatott semmi érzelmet.
-Üdvözöllek Dave Castian herceg vagyok-mutatkozott be
-Örvendek Belle vagyok-mondtam
-Had mutassam be az öcsém Harry...
Ekkor megpillantottam Harryt meg se vártam hogy oda érjen kirontottam a teremböl és az udvaron kötöttem ki.
-Belle várj állj meg!-kiáltották utánam de én csak mentem és mentem a könnyeimtöl alig láttam de valaki előttem termett és megállitott. Harry volt az két kezét a vállamnak támasztotta és úgy tartott meg.
-Hagyj menj hazudtál
-Mi?!-kérdezte döbbenten
-Tudtad hogy a bátyád a vőlegényem és azért rángattál ide hogy ne maradjon szégyenbe
-Nem Belle!-Én nem hazudtam és nem is akartam hogy hozzámenj-jelentette ki
-Mi?! Miért?
-Mert szeretlek!-mondta határozottan és erősen magához húzva megcsókolt mikor elváltunk a fejét az enyémnek támasztva a szemembe nézett
-Én is-mondtam ki végül mert tényleg én is beleszerettem Harrybe.
-Köszönöm a ruhát - jutott hirtelen eszembe
-Nincs mit - Harryvel kézenfogva sétáltnk az udvaron mig le nem telepedtünk a szökőkútnál. Az ég tiszta volt a csillagok és a hold világitott be mindent. Harryvel álltunk én pedig a fejem a vállán pihentettem.
-Most mi lesz velünk?-kérdeztem némi csend után
-Hát nem tudjuk elkerülni a házasságod a bátyámal
-Igen ez igaz
-De ettöl találkozni fogunk, ahogyan a bátyámat ismerem nem nagyon fogja érdekelni
-Miért?
-Azért mert a volt menyasszonya meghalt egy autóbalesetben és azóta mindenkivel hűvösen viselkedik
-Ez szomorú.Szerintem menjünk vissza mert már mindenhol keresnek minket Harry csak bólintott mielőtt bementünk volna megcsókolt. Mikor beléptünk a társaség nagyobb része táncolt a másik pedig ült. Sarahval az egyik asztalnál ültünk és elmeséltem neki a kint történteket Sarah csak bámult maga elé
-Sarah mit bámulsz annyira mi olyan érdekes- a kezem lenditettem meg Sarah arca elött mire végre észrevett
-Oh bocsi a vőlegényed tenyleg hűvösen viselkedik mégis le sem veszi rólad a szemét-mutatott Sarah az ablaknál állo Davere aki valóban engem bámult. Az est további része jól telt de akadt egy kis bökkenő nem tudtunk haza menni mert egy nagy vihar támadt. Harry és az én családom is a nappaliban ültünk a kandalló mellett.
-Kérlek Camilla mutasd meg Rocket hercegnek és feleségének a vendégszobát na és Sarah kisasszonynak is
-Igen is- a szobalány elment Sarahékkal
-Ö elnézést de én hol fogok aludni?-kérdeztem a ház urátol
-Természetesen Belle kisasszony a vőlegényénél-amint kimondta a kezem a szám elé kaptam, a szivem a torkomba dobogott. Annyira lesápadtam hogy Harry már orvost akart hivni miután elvonultunk én elindultam a hosszú folyosón lassú határozott léptekkel Dave szobálya felé mikor oda értem vettem egy nagy levegőt és bekopogtam nem érkezet válasz kis hezitálás után bementem a szoba kétszer akkora mint az enyém modern dolgokkal volt felszerelve egy hatalmas könyvespolc is volt az ágy valami óriási még egy terasz is van. A szobában nem volt senki igy oda mentem a könyvespolchoz rengeteg kedvencem volt ott végül le emeltem egy Dickens könyvet és állva olvasni kezdtem annyira belemerültem hogy nem hallottam mikor nyilt az ajtó csak egy hangra lettem figyelmes a hátam mögül.
-Szeretsz olvasni?-kérdezte a hang mire én megpördültem a tengelyem körül és Dave állt velem szemben
-Igen nagyon te?
-Igen- mikor belenéztem a mélykék szemébe újra megbabonázott. Sikerült megosztoznunk az ágyon igy le tudtunk pihenni. Hajnali 5 óra felé megébredtem és láttam hogy Dave ül a komódon és nagyon gondolkozik.
*Dave szemszöge*
,,Nem hiszem el annyira nem birok magammal ez nem rám vall nem értem.Ez a lány olyan más és engem sikerült megbabonáznia"
folytatas kovetkezik....